Image default
Belföld Hasznos

Mutyiország – 1. rész

Trükkök és kiskapuk sokasága, avagy hogyan válik köddé a közpénz

Mutyizás, sikkasztás, félkarú mellúszás, lopás és megannyi név létezik a közpénzek eltulajdonítására vonatkozólag. Az alábbi rövid sorozatban összeszedjük, milyen lehetőségek vannak közpénzek eltulajdonítására. Mindez természetesen jogilag teljesen lefedve.

Utazzon velünk a kiskapuk világába!

Amikor életem első munkahelyén felmondtam, az akkori főnököm annyit mondott: sajnálja, hogy látnom kellett ilyen fiatalon, amit láttam. Akkor még azt hittem, az életem legkorruptabb munkahelye. Pedig a dolgok csak ez után indultak igazán. Most ezeket mutatom be sorra, remélve azt, hogy mások is megszólalnak a témában. Olyan munkavállalók, mint én is vagyok, akiknek a szeme láttára hordják el a közpénzt, de a megélhetés miatt nincs lehetőségünk ez ellen fellépni.

Szóval példaként kezdem én és remélem, ha csak névtelenül is, de lesz aki mer majd írni és segít bemutatni az igazságot, azaz hogy hogyan működik az állam bebetonozott korrupciós rendszere.

A legkisebb egység, az önkormányzatok

A sorozatban kezdve a legkisebbtől az önkormányzatokkal kezdjük és minden hónap első csütörtöké haladunk felfelé. Ma Magyarországon összesen 3188 önkormányzat működik. A 2011-ben elfogadott új, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény lehetőséget biztosít, hogy közszolgálatok ellátására nonprofit gazdasági társaságokat hozzanak létre. Ezt elsősorban nagyobb önkormányzatok ki is használják és kötelezően ellátandó feladataikat ilyen cégekbe szervezik ki.

A nonprofit társaságok egyik nagy előnye, hogy ügyvezetőjét a képviselő-testület választja meg, tehát a vezetői székbe olyan embert neveznek ki, aki minden bizonnyal jó baráti kapcsolatban áll a kerület vezetésével. Ha mégsem válna be, semmiből nem tart leváltani, csak egy testületi határozat kell, melyet nyilván megszavaznak az adott párt frakciói. Erre már volt is számtalan példa.

De milyen közszolgálatot láthat el közhasznú nonprofit gazdasági társaság?

Ilyen tevékenységi kör például különböző intézmények üzemeltetése, közterek karbantartása, ingatlankezelés, pályázatok menedzselése és számtalan egyéb tevékenység, ami az önkormányzat feladatellátásához tartozhat.

Vegyük két példát. Elsőre az átláthatóság alapján szerettem volna az önkormányzatokat kiválasztani, de sajnos ilyen önkormányzatból kevés van, vagy információkat évek óta nem tesznek közzé, ahogy ez az Óbudai Önkormányzat Nonprofit cégeire is jellemző, pedig a korábbi éveikre visszatekintve még példás precizitást tanúsítottak.

Végül a két kiválasztott önkormányzati gazdasági társaság Pécs és Kecskemét városából került ki. Felhívom mindenki figyelmét, hogy az itt leírtak nem bizonyítják egyértelműen, hogy korrupciós ügylet zajlott volna, az itt leírtak minden esetben vélelmek!

Felszállott a Páva

Minden szentnek maga felé hajlik a karja, most ez kivételesen nem a korrupcióra értendő, hanem a helyszín megválasztásának, ugyanis pécsi kötődésem miatt a magyar Mediterrániából érkező első példát.

Elsőnek egy hosstesz szolgáltatásra kiírt közbeszerzési folyamatot nézünk meg 2012 és 2016 között. A felhozott példák alapján reméljük mindenki számára világossá válik, hogyan mehetnek végbe az esetleges korrupciós közbeszerzések.

Amit az itt látható táblázatban látni kell röviden: a nettó 18 millió forint alatti közbeszerzéseknél a közpénzzel gazdálkodó szervezetnek úgynevezett három meghívásos közbeszerzést kellett kiírni (ez azóta már 4-re módosult), azaz három, a kiíró által megjelölt gazdasági társaságnak megküldik a közbeszerzés dokumentációját és arra pályázhatnak. Legtöbb esetben a legolcsóbb árajánlat nyer, ahogy az itt látható közbeszerzések esetében is történt.

Mit kell azonban mégis alaposan megnézni? A közbeszerzésre immáron 5 éve ugyan azt a három céget hívják meg. Persze meglehetősen furcsa, hogy egy pécsi szolgáltatásra éppen két budapesti céget hívnak meg, ami lássuk be, nem túl ésszerű. De! Itt jön a lényeg: 5 éven keresztül minden évben ugyan az a cég nyerte meg a közbeszerzést, úgy, hogy pontosan a kiírt értékhatárra adott be árajánlatot, a többi cég pedig minden esetben a megadott értékhatár felett adott árajánlatot, így automatikusan kiejtették magukat a közbeszerzésből! 

A 2016-os ajánlatokból látni a legjobban, hogy igazán nagy különbség nincs az árajánlatok között és a pályázó gazdasági társaságoknak nem ezen a minimális összegen múlott volna a nyereséges tevékenység elérése, így ez vélelmezhetően 5 éven keresztül egy színlelt közbeszerzési tender volt.

A hírös magyar sport

Kecskeméten sem pihennek a szorgos önkormányzat közeli emberek. Az ő esetükben a Hírös Sport Szabadidő Létesítményeket Működtető és Szolgáltató Nonprofit Kft. tevékenységét, pontosabban közbeszerzéseit vesszük alapul, azon belül is elsőként a személyszállítást.

A közbeszerzés a szokásos. Van egy keretösszeg, megvan a három ajánlattevő, ami kettő nyilván a keretösszeg feletti összeget ajánlotta, tehát érvénytelen, és nyert az egyetlen, aki ez esetben Bekő József.

De azon felül, hogy épp a keretösszeg egészét megnyerve került ki győztesként, nézzük meg, hogy a pécsi kollégákhoz hasonlóan, mennyire irreális helyekről kértek árajánlatokat:

A képen az ajánlatkérés helyei, valamint a Kecskeméttől való távolságuk szerepel. Bár lássuk be, legalább nem Veszprémből és Sopronból kértek árajánlatokat. Pedig szállítással foglalkozó cég még lenne a városban, mely a 2016-os közbeszerzésből is kiderült.

Bekő Józsefnek véletlenül ezúttal is sikerült olyan ajánlatot adnia ami a legmagasabb érvényes ajánlat és vetélytársa, aki bár ezúttal kecskeméti vállalkozás, olyan béna volt, hogy a keretösszeg felett ajánlott. A közbeszerzés itt annyival érdekesebb, hogy nem meghívásos, hanem nyílt tender volt, azonban a pályázó hibázása érthetetlen. Ráadásul a közbeszerzési értesítőt megnézve még egy érdekességet lehet látni (pirossal aláhúzva), de ehhez már nem fűzünk kommentet. Vagy mégis vannak véletlenek?

kecskemet_bus_kozbeszerzes_kapcsolat.jpg

 

Amit itt látunk az mégis miért korrupt?

Az eddigi tapasztalataim alapján a nyertessel mindig szóbeli megállapodással dől el, hogy egy nyertes tender után a kifizetésekből hány százalékot kell a kiírónak készpénzben visszaadni. Ilyen a nemrég napvilágot látott “alkotmányos költség” is. Ez az önkormányzatok és a gazdasági társaságaik esetében is így működik, mely gyakorlatilag már nyílt titoknak számít.

A korrupció létezéséről természetesen a kormány is tud, sőt az Európai Unió most egy külön bizottságot állít fel, akik csak a magyarországi korrupciós ügyeket vizsgálják.

Sajnos arra vonatkozólag, hogy ezen folyamatokat visszaszorítsák, semmilyen kezdeményezés sincs. Sőt! Az Országgyűlés elfogadta, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó értékhatárt az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millió forintról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra emeli, így a nyílt pályázatok lehetősége még inkább háttérbe szorul és továbbra is csak a meghívott haverok pályázhatnak.

Önnek is vannak információi? Mondja el nekünk akár név nélkül is!

Amennyiben Önnek is van tudomása különböző korrupciós ügyekről, írja meg! Minden információt csak előzetes egyeztetés esetén osztunk meg (akár úgy, hogy céget, önkormányzatot, minisztérium vagy bármely más szervet konkrétan nem nevezünk meg). Levelét az info@budailanyok.hu címre várom.

Ajánlott cikkek

Kövér ki akarja tiltani Demeter Mártát

admin

Határozatképtelenség miatt bezárták az ülést

admin

Ismét szakad az ellenzék?

admin
Betöltés....